"Azt mondják, ha új társaságba kerülsz, új embereket ismersz meg, új esélyt kapsz arra, hogy szeressenek, és szerethess."

Mi történik, ha mégsincs így, mi történik, ha az ember lelke, saját akarata ellenére tolja el magától azokat, akiket szerethetne? Miről dönthet valaki úgy igazán? Mit alakít ténylegesen ő maga? Mégis mitől lesz valaki így is szerencsés, hogy találkoznak szemei egy másik hasonló szempárral? A kérdések vég nélkül bombázták hősünket, aki fejére tett kezekkel ült, és nézett saját megkínzott ölébe. Undorodott magától, félt a jövőtől, attól, hogy megint elveszít valakit, valakiket, akikre szüksége van, akiknek rá lehet szükségük.

Van valakinek egyáltalán szüksége rá? Nem tudta, nem tudhatta a választ, hiszen ahányszor érezhette, hogy valaki mellette, mögötte, körülötte van, a következő pillantás már csak távoli lehetett. Elrévedve, nagyokat dobbanó szívvel, gondolatokkal, amik talán évek óta dörömböltek az agyában aludni akart, de szemei, háta, nyaka, száradó szájalábai mind tudták, megint egy álmatlan és keserves éjszaka várja őket, hacsak nem történik erőszak.

Az "író" retardáltnak érezte magát, és saját abszurdan visszacsengő röhelyének visszhangjai szóltak a fejében. "Igen, nyertél. Te úgy is speciális vagy. Gratulálunk!" Nem tudott nem önmagát sajnálva nézni magára. Kívülről látva a kis szobát, az életet, az életteret, minden olyan törékeny és lehetetlen volt, mint egy jégpalota, ami a tavasz első napjain véglegesen elolvad majd. Elege volt saját tehetetlenségéből, írni kezdett, mintha haraggal írhatna jót, mintha önmagát gyűlölve írhatna olyat, amit már évek óta akart. Persze írni is csak akart. Szeretett volna, álmodott róla, tervezte. Mondta, hogy...

Hányszor akarja még becsapni önmagát? Kétségei között érezte, a sok ígéret, amit magának és másoknak mondott, végre talán elkezdtek hatni a lelkiismeretére, arra, ami még egyben tartotta a jégvárat, amiből még született néha valami elgondolkodtató, egy kis tükör, hibásan, részlegesen, de legalább működően, mint az, amit éppen írt. Többet persze ezután a pont után sem tudott írni.